Friss hírek

2019-11-01
A Budapesti Unitárius Egyházközség 2019. novemberi istentiszteletei, programjai
bovebben>>>
2019-11-01
Mentálhigénés csoport fiataloknak
bovebben>>>
2019-10-31
Ember és víz - fotókiállítás a BUEban
bovebben>>>
2019-10-31
Túra a Nagy-Kevélyre
bovebben>>>
2019-10-02
2019. október 5 - kiállításmegnyitó és ADY100 koncert
bovebben>>>
2019-09-27
Megjelent a Budapesti Unitárius Egyházközség Hírlevelének 2019/3. száma
bovebben>>>
2019-09-27
A Budapesti Unitárius Egyházközség 2019. októberi istentiszteletei, programjai
bovebben>>>
2019-09-02
Nyitott Templomok Napja a Budapesti Unitárius Templomban
bovebben>>>
2019-09-01
A Budapesti Unitárius Egyházközség 2019. szeptemberi istentiszteletei, programjai
bovebben>>>
2019-08-01
A Budapesti Unitárius Egyházközség 2019. augusztusi istentiszteletei, programjai
bovebben>>>


Galériák


Életképek
Erdélyi konfirmandus tábor 2009
Gyerekkarácsony 2008
Konfirmáció 2009
Konfirmáció 2010
Magyarkút 2012
Templomunk
Templomunk külső képei

Egyházközségünkről

El nem mondott gondolatok a házsongárdi temetőben,

2007. április 27
."A bolygót, a kavicsot árnyéka kíséri.



A sziklagörgeteg barázdát, repedést hagy hátra a föld testén,
a folyó ágyat mos a földbe.
Az állat ott hagyja szerény sírfeliratát a szénben.
Nem lehet egy párat sem lépni, a hóban vagy a mezsgyén át,
hogy a léptek térképe ne rajzolódjon ki többé-kevésbé maradandó nyomokban.  Az ember minden tette önmaga írja bele magát
az embertársak emlékezetébe tulajdon módjával és ábrázatával."
(Ralph Waldo Emerson: Goethe vagy az író)

Kedves István!

Hallgatva lelkésztársaim Rólad szóló búcsúbeszédeit, tudtam, hogy számomra nem adatik lehetőség arra, hogy elbúcsúzzam Tőled a házsongárdi temetőben. Meg aztán nem igazán őrzök jó emlékeket szegény Feleséged temetéséről sem; hiszen majd felnyársaltak tekintetükkel, - még jó hogy nem lapátaikkal -, (azok a szánalmas emberi roncsok, azok gyászhuszárok, akik virágaidat, és koszorúidat "fáradt olajjal" rondították), pár évvel ezelőtt, amikor szólni mertem néhány mondatot feleséged koporsója mellett, ezáltal meghosszabbítva a temetési szertartását két-három perccel. Nos, láthattad, okultam a már egyszer elkövetett hibából. Tőled tudom, hogy a bölcs ember ugyanazt a hibát nem követi el másodszorra is. Hallgattam temetési szertartásod alatt, de nem maradtam bölcs, adósod viszont igen. Mivel nem emlékezhettem meg Rólad ott és akkor, ezt szeretné pótolni, ez a Rólad, rólunk szóló néhány gondolat.

Emlékezhetsz Te is, hogy 1977-ben, pontosan harminc évvel ezelőtt, találkoztunk és ismerkedtünk meg személyesen. Te Bözödön voltál már, amikor én Bözödújfaluba kaptam kinevezést egyházunk megboldogult Főjegyzőjétől.  Meglátogattalak. És ettől a találkozástól kezdődően életünk az elkövetkező évtizedekre valamilyen sajátos módon összekapcsolódott. Mint lelkészeké, de még inkább, mint barátoké. A Maros megyéből mindketten a Homoródmentére kerültünk. Te a Kis, én meg a Nagy-Homoródmentére. És elsők között mehettünk peregrinus utainkra is, én Észak, Te Dél-Angliába. A következő állomását is szinte egyszerre léptük meg életünknek. 1993-ban visszamehettél szülővárosunkba, Kolozsvárra, én meg Budapesten egységesítettem, akkor már különböző helyen élő családom tagjait. És ezt követően is sokat találkoztunk. Itt is, ott is. Helyettesítettél is sokat, főleg külföldi utaim alkalmával. Talán ezért is gondoltam elsősorban az "igazi nagyok" közül Emersonra, akit Te is szerettél, akit sokszor idéztél is beszédeidben. Most én is ezt teszem, és nézd el nekem, hogy nem szó szerint, hanem csak úgy, emlékezetből. Ralph Waldo írja valahol egyik esszéjében:

"Ha az ember jobb harangot önt, jobb egérfogót gyárt, vagy jobb prédikációt ír, mint szomszédja, lakjon akár az erdő közepén, házához akkor is ösvényt taposnak az emberek."


Te sokaknál, sokunknál jobb prédikációkat írtál, ezért is volt jó Veled találkozni, ezért kerestek, kerestünk meg sokan Bözödön, Újfaluban, a Bolyai utcában. És jó volt látni azt is, hogy az idő múlásával nem csak mi, akik egy nemzedékhez tartozóak voltunk, vagyunk, hanem a fiatalok közül is sokan.

És még valami, amiért Emersonra esett a választásom. Ő április 27.-én halt meg, azon a napon, amikor Téged temettünk István, amikor elbúcsúztunk Tőled a szónak földi értelmében. Nem szeretted a gazdaéletet, nem sokat időztél a kertben, hacsak nem saját szórakoztatására tetted azt, nem szedted fel a gyümölcsöt sem. Voltak is sokan, akik ezt szóvá tették, nem nézték jó szemmel, hogy november közepén is, alma volt a fáidon, meg a fák alatt is. Helyette te mást választottál, a három "L-betűs" megoldást, a: Long Life Learning-et. De mielőtt anglomániásnak bélyegeznének meg e sorok olvasói, hadd írjam ide gyorsan ennek a magyar megfelelőjét is: A jó pap holtig tanul. És Te, István ezt választottad, és jól tetted, bizonyára ezért is tudtál jobb prédikációkat írni, mint sokan mások. Ezért jutott a Te osztályrészedül az, hogy a gyakorlati teológia tárgykörében oktasd a tiszteletes ifjúságot. Megnyilatkozásaikat hallottuk temetési szertartásodon. Akkor mondták el, amikor Te már nem hallhattad: jó voltál, hű voltál, szerettek Téged.

Nos, Te ezzel írtad bele magad embertársaid, lelkésztársaid, barátaid, tanítványaid emlékezetébe. Ezért is lesz ezen túl egy kicsit szomorú minden elkövetkező szent-György napja, mert aznap vesztettünk el Téged, és azért lesz minden április 27. az emlékezés napja, mert ekkor búcsúztunk Tőled. Isten Veled István!

Nyugodj csendesen.

Kapcsolat | Impresszum | Adatvédelem | ©2007 Budapesti Unitárius Egyházközség